by Glark 2016-10-11, 16:24Neme: Férfi
Kora: 39 szélsővilági év
Glark, a Szélső Világból származó Lok'Hen, egy zafírkapun keresztül jutott el az elfek, sárkányok, vámpírok, és wutanok ismeretlen nevű világába, amit népe csak Gyönyörföldként emlegetett. Célja, hogy teljesítse uralkodójának kérését, és alaposan felkutassa a "szentföldet", mielőtt a szélső világiak elfoglalnák rajta helyüket. Glarknak a különböző fajok viselkedéséről, és a világ megbízhatóságáról kell beszámolnia hajdani urának, hogy az megbizonyosodhasson róla, hogy népét, illetve önmagát veszélytelenül átköltöztetheti.
A Szélső Világban elnyomás, és kegyetlenség uralkodott, vakhítű vallás nevében. A Lok, és népe egész életét arra szentelte, hogy eljuthasson a Gyönyörföldre, így az e köré épülő egyház diktatórikus egyeduralmat élvezett, szörnyhalálig dolgoztatott munkáspolgárokkal, rabszolgahajcsárokkal, és egy teljes körű hatalommal rendelkező uralkodóval. Ez az uralkodó maga köré szervezte személyes testőrgárdáját és segítőit, a Lok'Heneket, hogy azok felügyeljék a munkálatokat. Ők voltak az úgynevezett rabszolgahajcsárok, akik az elnyomott Hen réteg dolgoztatásáért feleltek.
A Henek nem kaptak fizettséget, sem munkaszünetet. A vöröslő vulkanikus hegységek között kellett bányászniuk, ameddig fizikumuk bírta, ha pedig megrogytak, halál várt rájuk. A Hen nők feladata a folyamatos munkás-szaporítás volt, míg a Hen férfiak nem voltak mások, mint egymás után cserélődő, elkopásig használt eszközök. Azért bányásztak, mert a Loknak meggyőződése volt, hogy a hegységek között van olyan fellelhető anyag, aminek sikeres felhasználásával Gyönyörföldre vezető kaput lehet építeni.
Glark világrajöttekör szintén a Hen rétegbe tartozott, de később a Lok felajánlotta neki a Lok'Henné való előleptetést, ősei likvidálásért cserébe. Glark szülei ugyanis rendelkeztek Gyönyörföldi ork génekkel, és jól tudták, hogy amiben a Szélső Világiak hisznek, az nem csak egy kitalált istenség, és nem csak egy felső erő reménye, hanem valóban léteznek más világok otthonokun kívül. Az ork ösztönöknek köszönhetően Glark apja teljes mértékben tisztában volt a Gyönyörföldre jutás módszerével, ezzel azonban veszélybe sodorta a Lok hatalmi pozícióját. Az uralkodó azt az ajánlatot tette Glarknak, hogy anyja és apja meggyilkolásáért cserébe Lok'Heni pozícióval jutalmazza. Glark elfogadta az ajánlatot, és szüleit éjszaka fejbeütötte egy kődarabbal.
A Lok ezzel hitszegővé is vált. Népének továbbra is azt vallotta, hogy számára a Gyönyörföld elérése az elsődleges, mégis amint megtudta, hogy nem neki lesz ez köszönhető, tiszteletét, és hatalmát féltve aljas gyilkosságra kérte egyik alattvalóját. A Szélső Világi szentségek szerint csak olyasvalakiből válhat Lok'Hen, aki évzázadnyi fáradtságos robotolás után is képes életben maradni. Glarkot viszont, a Loknak tett szívessége miatt, Szélső Világ leghatalmasabb Lok'Henjévé választották. Óriási gazdaságra és hatalomra tett szert, a Heneket pedig előszeretettel irányította kénye-kedve szerint, akárcsak egy úr.
Ennek meg is lett a maga következménye. Tény, és való, hogy Glark elárulta a családját, és jogtalanul jutott hatalomra, de kiváló vezetőnek minősült. A gyermekkori éhezés, bűz, és szenvedés nyomora olyan traumát okozott számára, hogy amint lehetősége adódott megszabadulnia a munkásrétegből, élt vele, és emiatt nem érzett bűntudatot. Szülei hidegvérű legyilkolása után megesküdött, hogy az ő munkásai fognak elvezetni a kapuhoz szükséges anyaghoz, és az ő Lok'Heni pozíciója fogja majd eljuttatni a Szélső Világ népét a szentföldre.
Így is lett. Egy történelmi napon, több ezer évnyi kutatás és robotolás után, egy Hen, egyszercsak valami rikító zöld, áttetsző, kristályszerű kőzetre lett figyelmes az egyik hegység tövében. Ha alaposan megfigyelte, a kristály belsejében bolygókat, csillagokat, felhőket, madarakat, embereket, állatokat, elfeket, kastélyokat látott, majd fülig érő mosollyal felkiáltott: Megtaláltam!
Glark rögvest a Lok színe elé vitte a munkást, a kristállyal együtt. Végül bebizonyosodott, hogy az ismeretlen kőzet nem más, mint vulkáni zafír, ami több évmillomodnyi varázslatot hordoz magában, egészen az ősidőkről. Az egyik varázslat pedig a világok közti portál megnyitásának mágiája volt. A zafírnak köszönhetően megépült az első világkapu a Szélső Világiak történelmében.
Az átkelés lehetőségének örömét azonban hamar leváltotta a félelem. Senki se tudhatta, mi is vár rá pontosan a másik oldalon. Nem volt biztos, hogy az utazást túl lehet élni, ahogy az se, hogy vissza lehet térni, ezért kellett egy tesztalany. A feladat hiába volt ijesztő, elvégzője tudta, hogy ő lesz az első Szélső Világi, aki eltudott jutni a Gyönyörföldre. Nem is kellett sokat várni, a jelentkezők száma rohamosan nőtt, mindenki arra vágyott, hogy övé lehessen a megtiszteltetés. A Lok úgy döntött, csak a Lok'Henek közül akar választani. Később a kör egyre szűkült, és természetesen, a választás Glarkra esett.
Glark átkelt a kapun, és egy szempillantás alatt egy erdő közepén találta magát. Körülnézett, majd céltudatosan elindult, megfogadván, hogy értékes információkkal ajándékozza meg uralkodóját. Mielőtt nekilátott volna kutatómunkájának, gyorsan megnézte, van e nála zafír. A Lok termében eltett egy-két darabkát, annak reményében, hogy ha ezeknek a segítségével tudott eljutni, akkor ezek biztosítják majd visszatérését is.
Felszerelése jellegezetes, nem evilági külsővel rendelkezik. Státuszának szimbólumaként egy hatalmas, díszes kard ékesíti, két szarván a Szélső Világ legértékesebb drágakövei csüngenek. Kardjával semmilyen formában nem tanult harcolni, egyetlen védelmét a hatalma és a gazdagsága biztosította. A Henek fenyítésére alkalmazta, ezen a világon viszont csak kényszerhelyzet eredményezheti, hogy megpróbálja magát megvédeni vele. Vállpáncélja szintén csak formaiság, a Szélső Világ ősi címerét ábrázolja. Öltözete egy hatalmas, feltűnő, úri köntös, egyfajta tóga, és egy bal vállán átdobott köpeny, amin legfőbb eszközeit rögzíti: van nála tekercs és szén a jegyzeteléshez, étel és italként szolgáló bájital erejének fenntartásához. Jobb vállán látható a bizonyos mindent látó szeme, ez talán a leghasznosabb eszköze, ha önvédelemről, illetve túlélésről van szó. Ennek a szemnek köszönhetően minden közeledő veszélyt, illetve ismeretlen életjelet kifogástalanul érzékel. Ez a szem szolgálja őt abban is, hogy a lehető legpontosabban vizsgálhassa meg az ismeretlen világot.
Glark nem egy hős. Nem vezérli szent cél, és nem is egy meg nem értett egyéniség. Azonban minél több időt tölt el az új világban, annál inkább megbizonyosodik róla, hogy kegyetlenség, és szenvedés mindenhol fellelhető. Kutatása során fordulópontokhoz érhet, elgondolkodhat önmagán, a népén, és azon, hogy érdemes volt e hinni a Gyönyörföld gyönyörébben. Nagy választások elé kerül, sok mindenre rájön, és végül felteheti magának a legfontosabb kérdést: Vissza akarok én menni egyáltalán?
Kora: 39 szélsővilági év
Glark, a Szélső Világból származó Lok'Hen, egy zafírkapun keresztül jutott el az elfek, sárkányok, vámpírok, és wutanok ismeretlen nevű világába, amit népe csak Gyönyörföldként emlegetett. Célja, hogy teljesítse uralkodójának kérését, és alaposan felkutassa a "szentföldet", mielőtt a szélső világiak elfoglalnák rajta helyüket. Glarknak a különböző fajok viselkedéséről, és a világ megbízhatóságáról kell beszámolnia hajdani urának, hogy az megbizonyosodhasson róla, hogy népét, illetve önmagát veszélytelenül átköltöztetheti.
A Szélső Világban elnyomás, és kegyetlenség uralkodott, vakhítű vallás nevében. A Lok, és népe egész életét arra szentelte, hogy eljuthasson a Gyönyörföldre, így az e köré épülő egyház diktatórikus egyeduralmat élvezett, szörnyhalálig dolgoztatott munkáspolgárokkal, rabszolgahajcsárokkal, és egy teljes körű hatalommal rendelkező uralkodóval. Ez az uralkodó maga köré szervezte személyes testőrgárdáját és segítőit, a Lok'Heneket, hogy azok felügyeljék a munkálatokat. Ők voltak az úgynevezett rabszolgahajcsárok, akik az elnyomott Hen réteg dolgoztatásáért feleltek.
A Henek nem kaptak fizettséget, sem munkaszünetet. A vöröslő vulkanikus hegységek között kellett bányászniuk, ameddig fizikumuk bírta, ha pedig megrogytak, halál várt rájuk. A Hen nők feladata a folyamatos munkás-szaporítás volt, míg a Hen férfiak nem voltak mások, mint egymás után cserélődő, elkopásig használt eszközök. Azért bányásztak, mert a Loknak meggyőződése volt, hogy a hegységek között van olyan fellelhető anyag, aminek sikeres felhasználásával Gyönyörföldre vezető kaput lehet építeni.
Glark világrajöttekör szintén a Hen rétegbe tartozott, de később a Lok felajánlotta neki a Lok'Henné való előleptetést, ősei likvidálásért cserébe. Glark szülei ugyanis rendelkeztek Gyönyörföldi ork génekkel, és jól tudták, hogy amiben a Szélső Világiak hisznek, az nem csak egy kitalált istenség, és nem csak egy felső erő reménye, hanem valóban léteznek más világok otthonokun kívül. Az ork ösztönöknek köszönhetően Glark apja teljes mértékben tisztában volt a Gyönyörföldre jutás módszerével, ezzel azonban veszélybe sodorta a Lok hatalmi pozícióját. Az uralkodó azt az ajánlatot tette Glarknak, hogy anyja és apja meggyilkolásáért cserébe Lok'Heni pozícióval jutalmazza. Glark elfogadta az ajánlatot, és szüleit éjszaka fejbeütötte egy kődarabbal.
A Lok ezzel hitszegővé is vált. Népének továbbra is azt vallotta, hogy számára a Gyönyörföld elérése az elsődleges, mégis amint megtudta, hogy nem neki lesz ez köszönhető, tiszteletét, és hatalmát féltve aljas gyilkosságra kérte egyik alattvalóját. A Szélső Világi szentségek szerint csak olyasvalakiből válhat Lok'Hen, aki évzázadnyi fáradtságos robotolás után is képes életben maradni. Glarkot viszont, a Loknak tett szívessége miatt, Szélső Világ leghatalmasabb Lok'Henjévé választották. Óriási gazdaságra és hatalomra tett szert, a Heneket pedig előszeretettel irányította kénye-kedve szerint, akárcsak egy úr.
Ennek meg is lett a maga következménye. Tény, és való, hogy Glark elárulta a családját, és jogtalanul jutott hatalomra, de kiváló vezetőnek minősült. A gyermekkori éhezés, bűz, és szenvedés nyomora olyan traumát okozott számára, hogy amint lehetősége adódott megszabadulnia a munkásrétegből, élt vele, és emiatt nem érzett bűntudatot. Szülei hidegvérű legyilkolása után megesküdött, hogy az ő munkásai fognak elvezetni a kapuhoz szükséges anyaghoz, és az ő Lok'Heni pozíciója fogja majd eljuttatni a Szélső Világ népét a szentföldre.
Így is lett. Egy történelmi napon, több ezer évnyi kutatás és robotolás után, egy Hen, egyszercsak valami rikító zöld, áttetsző, kristályszerű kőzetre lett figyelmes az egyik hegység tövében. Ha alaposan megfigyelte, a kristály belsejében bolygókat, csillagokat, felhőket, madarakat, embereket, állatokat, elfeket, kastélyokat látott, majd fülig érő mosollyal felkiáltott: Megtaláltam!
Glark rögvest a Lok színe elé vitte a munkást, a kristállyal együtt. Végül bebizonyosodott, hogy az ismeretlen kőzet nem más, mint vulkáni zafír, ami több évmillomodnyi varázslatot hordoz magában, egészen az ősidőkről. Az egyik varázslat pedig a világok közti portál megnyitásának mágiája volt. A zafírnak köszönhetően megépült az első világkapu a Szélső Világiak történelmében.
Az átkelés lehetőségének örömét azonban hamar leváltotta a félelem. Senki se tudhatta, mi is vár rá pontosan a másik oldalon. Nem volt biztos, hogy az utazást túl lehet élni, ahogy az se, hogy vissza lehet térni, ezért kellett egy tesztalany. A feladat hiába volt ijesztő, elvégzője tudta, hogy ő lesz az első Szélső Világi, aki eltudott jutni a Gyönyörföldre. Nem is kellett sokat várni, a jelentkezők száma rohamosan nőtt, mindenki arra vágyott, hogy övé lehessen a megtiszteltetés. A Lok úgy döntött, csak a Lok'Henek közül akar választani. Később a kör egyre szűkült, és természetesen, a választás Glarkra esett.
Glark átkelt a kapun, és egy szempillantás alatt egy erdő közepén találta magát. Körülnézett, majd céltudatosan elindult, megfogadván, hogy értékes információkkal ajándékozza meg uralkodóját. Mielőtt nekilátott volna kutatómunkájának, gyorsan megnézte, van e nála zafír. A Lok termében eltett egy-két darabkát, annak reményében, hogy ha ezeknek a segítségével tudott eljutni, akkor ezek biztosítják majd visszatérését is.
Felszerelése jellegezetes, nem evilági külsővel rendelkezik. Státuszának szimbólumaként egy hatalmas, díszes kard ékesíti, két szarván a Szélső Világ legértékesebb drágakövei csüngenek. Kardjával semmilyen formában nem tanult harcolni, egyetlen védelmét a hatalma és a gazdagsága biztosította. A Henek fenyítésére alkalmazta, ezen a világon viszont csak kényszerhelyzet eredményezheti, hogy megpróbálja magát megvédeni vele. Vállpáncélja szintén csak formaiság, a Szélső Világ ősi címerét ábrázolja. Öltözete egy hatalmas, feltűnő, úri köntös, egyfajta tóga, és egy bal vállán átdobott köpeny, amin legfőbb eszközeit rögzíti: van nála tekercs és szén a jegyzeteléshez, étel és italként szolgáló bájital erejének fenntartásához. Jobb vállán látható a bizonyos mindent látó szeme, ez talán a leghasznosabb eszköze, ha önvédelemről, illetve túlélésről van szó. Ennek a szemnek köszönhetően minden közeledő veszélyt, illetve ismeretlen életjelet kifogástalanul érzékel. Ez a szem szolgálja őt abban is, hogy a lehető legpontosabban vizsgálhassa meg az ismeretlen világot.
Glark nem egy hős. Nem vezérli szent cél, és nem is egy meg nem értett egyéniség. Azonban minél több időt tölt el az új világban, annál inkább megbizonyosodik róla, hogy kegyetlenség, és szenvedés mindenhol fellelhető. Kutatása során fordulópontokhoz érhet, elgondolkodhat önmagán, a népén, és azon, hogy érdemes volt e hinni a Gyönyörföld gyönyörébben. Nagy választások elé kerül, sok mindenre rájön, és végül felteheti magának a legfontosabb kérdést: Vissza akarok én menni egyáltalán?
